Kép kategória bejegyzései

A tatai vár éjjel, kivilágítva az Öreg tó túlpartjáról impozáns látványt nyújt.

A kép teljes felbontású, nagyítható változata ide kattintva érhető el.

Ha az ember nyitott szemmel jár a világban, néha a városi élet egy-egy szép, vagy vicces részleteit is megtapasztalhatja.

Az alábbi graffitin felületesen szemlélve nem egyértelmű, hogy a felirat Kispest vagy Újpest szeretne lenni, ám kis fantáziával és alaposabb vizsgálattal kirajzolódik a valóság: valaha, kezdetben Kispest volt a felirat (és mellette fekete színnel a 2018-as év is feltűnik), de egy másik fővárosi labdarúgócsapat drukkerének láthatóan nem tetszett és átjavította Újpestre (a nyomatékosság kedvéért csapata lila színével évjáratozta is: 2020). A kép a Népszigeten készült.

Így már érthető...

Elképzelhetetlenül nagy gyárépületek, enyészet, pusztulat, üveg- és építési törmelék, gaz, graffiti, omladozó csarnokok, szélfútta szemét - ezekkel jellemezhető ma az egykor szebb napokat is látott Ganz Hajógyár a budapesti Népszigeten.

Az elhagyatott ipari komplexum falai között készült többek között a 2019-es Hableány-katasztrófa óta ismertté vált Clark Ádám hajódaru is. Hogy pontosan mennyi és milyen hajó készült itt, sok lenne felsorolni, a poszt egyik forrásaként szolgáló Hajozas.hu cikkében elég pontosan megtalálható ezen információ.

A gyár területe hivatalosan magánterület és látogatni sem szabad, ám a kapu tárva-nyitva fogadott és az interneten fellelhető különböző posztok tanúsága szerint őrizetlen és gyakorlatilag szabad a ki- és bejárás. Elegendő idő hiányában nem néztem teljesen végig az egész komplexumot, talán nem is baj, hisz így maradt nyomós indok a későbbi visszatérésre.

A poszt végén található linken az összes általam készített kép megtekinthető nagy méretben, továbbá Hajner Gyula urbexpápa tavalyi, igencsak részletes területbejáró videója is megtalálható.

A gyár rövid története

A gyárat 1907-ben alapították és kezdték meg a termelést a Népszigeten. 1949-ben államosították és beolvasztották a Ganz Hajógyárba. A Hajozas.hu cikke szerint Magyarországon a rendszerváltásig itt gyártották a legtöbb úszódarut. A Clark Ádám például 1980-ban készült többek között az Árpád híd építéséhez, és nagyon sokáig a legnagyobb teherbírású hajódaru volt Közép-Európában. Mint sok más hasonló üzemünk, 1990-től kezdett hanyatlani a hazai hajógyártás. Arról egyelőre nem leltem fel információt, mikor készült itt utoljára bármi is, de megkockáztatom, igazán jelentős termék a rendszerváltás óta nem igazán gördült ki a főkapun. Annyit viszont megemlítenek a források, hogy 2007 után indultak a felszámolási eljárások. A cég legutóbbi nevében (Ganz Sziget Hajó-, Daru- és Acélszerkezetgyártó Kft) már szerepel az "f.a.", azaz "felszámolás alatt" jelző.

A kompexum ma

Talán mondani se kell, de az üzemen kívül helyezés a komplexumnak nem épp hasznára vált. Düledező, üresen álló egyébként gigantikus méretű csarnokok, mindenütt törmelék, üvegszilánk, a külső területeken gaz, szintén szanaszét heverő törmelék, sokszor alig látható nyitott aknák, fedél nélküli csatornanyílások, elburjánzó növényzet jellemzi. Valamennyire azért mégis karbantartják a helyszínt, mivel több helyen fakivágás nyomai láthatók és a gaz sem embermagasságú, inkább "csak" térdig ér.

Az épületegyüttes főképp a következőkből áll: a kapu két oldalán lévő két portaépület, az első kisebb csarnoképület, a gigantikus méretű nagy csarnoképület, mögötte egy még általam be nem járt, utólag hozzáépített csarnok, a nagy csarnok melletti nyitott oldalú, rendkívül magasra épített hajócsarnok, valamint a kiszolgáló épületek (én csak irodaépületeknek neveztem őket).

A porta épületei

A kisebb csarnoképület

Az oldalfalak nélküli, magas épület

A nagy csarnoképület

További képek

A fenti képek, több továbbival együtt megtekinthetők nagy felbontásban ide kattintva.

Videó a gyárkomplexumról

Hajner Gyula, a hazai urbex pápája 2020-ban bejárta a teljes szellemgyárat, videója megtekinthető az alábbiakban

Forrás: képek: saját | szöveg: Hajozas.hu, Index.hu

Már tavaly ősszel járta körbe a hazai nyomtatott és online sajtót, hogy Magyarország egy Airbus A330-200F típusú használt cargo (teherszállít&oacute repülőgépet vásárol.

A gép hamarosan már a korábbi tulajdonos Qatar Airways matricáitól megfosztva, de az arab légitársaság szürke színében teljesítette útjait, elsősorban a Covid elleni védekezéshez (ezzel érkeztek a keleti vakcinák év elején).

Aztán most kevesebb sajtónyilvánossággal, de feltűnhetett, hogy a gép új festésben pompázik, méghozzá nem is akármilyenben. Máltán szemfüles spotterek arany-fehér festésű, valamint Hungary Air Cargo (magyar légi teherfuvarozás) és Government of Hungary (Magyarország kormánya) feliratokkal fotózták a HA-LHU lajstromjelű gépet. A szárnyvégeken (winglet) pedig a magyar zászló lett felfestve.

A kép forrása: Planespotters.net

Egyébként még tavaly olyan infót olvastam, hogy az egyébként logikusnak tűnő Magyar Légierő helyett a Wizz Air üzemelteti a gépet. Ennek okaként több sajtótermék azt hozta fel, hogy főleg a Covid alatt jön jól az, hogy polgári lajstromjel alatt sokkal egyszerűbb a szükséges repülési engedélyeket beszerezni, mint egy katonai gép esetén.

Azt már tudjuk, hogy sajnos a magyar nemzeti tizenegy sajnos nem jutott tovább a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság csoportkörén, talán köszönhetően annak is, hogy a halálcsoportnak is nevezett F csoportban olyan futball-mogulokkal kellett harcolni a továbbjutásért, mint Franciaország, Portugália és Németország. Igen, csupa olyan csapat, akik az elmúlt tíz évben legalább egy nagy tornát nyertek.

Ennek ellenére a válogatott teljesítményére egy rossz szavunk se lehet - a külföldi szaksajtónak sincs, csupa elismerő szavakkal illették futballistáinkat. Ahogy ez lenni szokott, beindul a mém- és karikatúragyár is (nem csak a mi válogatottunk kapcsán), rengeteg mém és vicces kép/rajz lelhető fel a neten, én megpróbálkoztam a legötletesebb kiválasztásával, mely ez lett az:

Én azt a címet adtam neki, hogy:

Leközelebb nem ússzátok meg!

A nagyon ötletes, szarkasztikus, de egyben humoros rajz a Zezo Cartoons Facebook oldaláról származik.

Kicsit érdekes tény, hogy végül a nyolcaddöntőben búcsúzott mindhárom, csoportunkból továbbjutott csoportbeli ellenfelünk az EB-től.