Blogbejegyzések - 11. oldal

Influencerek... vagy ahogy én nevezni szoktam őket: semmittevők, ingyenélők. Így nevezem azokat a fiúkat és lányokat, akik kizárólag magamutogatásból, érdemi tartalom nélkül készítenek és közvetítenek fotókat, videókat azok felé, akik a követőiknek nevezik magukat, és persze ezért valamilyen módon még pénzt is kapnak - legyen az reklám vagy szponzoráció.

Régóta próbálom megfogalmazni gondolataimat, de végül a legfrappánsabb verzióra az egyik online férfimagazin cikkei között akadtam rá, elsősorban az expornós Mia Khalifa-ról készült cikk hasábjain, de valójában az összes nőnemű influencerre ráillik a gondolat.

A közösségi média maga a megváltás a Mia Khalifához hasonlók számára. Egy menedékház, ha a pornó túl alantas, rendes munkát vállalni büdös, és még csak egy kósza haldokló milliárdost sem sikerül nyakon csípni.

forrás: player.hu

Sajnos tényleg odáig jutottunk (süllyedtünk?), hogy ezekből az emberekből lesz példakép és keresnek egy rahedli pénzt úgy, hogy torzítják a világot (mivel véleményvezérek, az általuk alkotott vélemény nagy tömegek által válik pléldáv&aacute és mutatják azt, hogy a semmittevés nem hogy rossz, hanem egyenesen meg lehet gazdagodni belőle.

A kép csak illusztráció

Innen üzenem az önjelölt sztárocskáknak, hogy hasznosabb munkával jobban társadalmunk előnyére válnának. Persze ezt úgyse olvassák. Az, hogy pénzért torzítjuk a világot, veszünk rá embereked dolgokra/vásárlásra/fogyasztásra úgy, hogy hétköznapi magánembernek hitetjük magunkat (becsempésszük az ál-hétköznapjainkat, hirdetve, hogy magam is ezen a véleményen vagyok), az számomra nem minőségi kontent, hanem áleszentek követőik felé tanúsított becsapása.

Sajnos eddig egy alkalommal se tudtam érdemben erről elbeszélgetni egy ilyen influencerrel sem, mert vagy mantrázza a hülyeségét, nélkülözve mindennemű objektivitást (hisz ezért fizetik, vigyáznia kell, mit mond, nehogy a szponzornak ne feleljen meg), vagy egész egyszerűen menekül a számonkérés elől és/vagy letitlja a hozzá intézett kérdéseimet.

Azért még bízom benne, hogy a fentieket milyen objektív tényekkel tudná bármelyikük is cáfolni. Örülnék neki, ha én tévednék, de nem hinném.

Ha a felhasználótól szeretnénk adatot bekérni, viszonylag ritka eset az, hogy egyetlen stringet (vagy stringből átalakítható egyéb adattípust) kérjünk be, de akár elő is fordulhat. Egészen biztosan van ezer plusz egyféle NuGet package ennek megoldására, illetve összetett adat esetén egyébként is javasolt a saját adatbekérő form használata. De ha egyrészt egy gyors, gyári megoldást szeretnénk, másrészt nem kell semmi sallang, erre van egy kevésbé ismert beépített megoldás.

Aki Visual Basic-ben programozik, annak ismerős lesz, de azt talán kevesen tudják, hogy ez elérhető C#-ban is.

Hogyan működik?

Először is adjuk hozzá a megfelelő VB refrence-t a projektünkhöz:

[Projektnév] > Add > Reference > Assemblies > Microsoft.VisualBasic

Majd tegyük be a class fejlécébe:

using Microsoft.VisualBasic;

Végül használjuk:

string input = Interaction.InputBox("Prompt", "Title", "Default", x_coordinate, y_coordinate);

A visszatérési érték egy string a beírt adattal. Üresen hagyott mező vagy "Mégse" gomb lenyomása esetén üres string az eredmény. Csak az első paraméter kötelező, a többi opcionális., ez lesz az inputbox szöveges (magyaráz&oacute része. A többi opcionális, a második lesz az inputbox címsora, a harmadik a default szöveg a beviteli mezőben, míg az utolsó kettő az űrlap pozícióját határozza meg.

Azt nem mondom, hogy minden bajunkat ez meg fogja oldani, de egyrészt rém egyszerű és mindig kéznél van, másrészt ha épp csak ennyire van szükségünk, akkor fölösleges túlbonyolítani.

Egyedüli hátránya, hogy sajnos a kapott inputbox nem átmérezhető, sem programozottan, sem futtatáskor.

Így történik ez, ha a telet követő első, jelentős napos idő elérkezik. Covid ide-vagy oda, azért ki-kikacsintunk, ha már csalogatnak a nap ragyogó sugarai.

A Codeigniter nevű PHP framework-öt már elég régóta, több, mint 10 éve használom, ám annyira gyorsan fejlődik, és sokszor teljesen feleslegesen távolítanak el belőle remek funkciókat, hogy gyakorlatilag tényleg lemaradtam vele, és csupán azt hegesztem hozzá, ami tényleg fontos.

Az XML-RPC szerver/kliens nálam már régóta kiépült, gépek automatikus kommunikációjához használom. Az XML-RPC ráadásul már ki is került a hivatalos Codeigniter verziókból, állítólag a PHP 7.0 miatti nehézkes megoldás miatt (persze ez csak bullshit, ha valamit nagyon akarunk, megoldjuk PHP 7.0 alatt is, nekem sikerült).

Az XML-RPC egyetlen nagy hátránya, hogy nem támogatja a most már de-facto kötelező HTTPS-t. Nagy kár. A neten fellelhetők félmegoldások, nekem egyik se működött, pedig pl a cURL kiegészítés egész jól hangzott.

Marad hát a saját megoldás, ami, néha a dolgok mögé nézve nagyon egyszerűnek tűnik. Akit nem érdekel az ezzel kapcsolatos technikai részlet, irány a poszt végén lévő GitHub link, ahonnan letölthető.

Nagyon egyszerű a trükk

Kellett törnöm a fejem, miért nem működik, aztán rájöttem, hogy az fsockopen körül lesz a megoldás, ugyanis ez már elég erősen legacy a PHP-ben. De hiába őskövület, rábírható az SSL-féle 443-as port használatára.

Volt egy ilyen sor az eredeti XML-RPC library-ben:

$fp = @fsockopen($this->server, $this->port,$this->errno, $this->errstr, $this->timeout);

Ennek az elejére biggyesztettem egy apró kiegészítést, ami 443-as port esetén"ssl://"-rel egészíti ki a szervert. Íme:

$fp = @fsockopen(($this->port == 443 ? "ssl://" : "").$this->server, $this->port,$this->errno, $this->errstr, $this->timeout);

És tényeg ennyi. Innentől kezdve, csupán egy sor módosításával HTTPS-en keresztül is ugyanúgy megy a kommunikáció, mint azelőtt.

Letöltés, telepítés

Ezt fel is dobtam GitHubra, ott megtalálható, hogy pontosan mit, hová kell letölteni, bemásolni - egyetlen .php fájlról van szó.

GitHub link

Bízom benne, másnak is hasznos lesz, ahogy nekem is az.

Már nagyjából háromnegyed éve használom a Canon EF-M 22mm f/2 STM objektívet, elmondom és megmutatom, hogy mik a tapasztalataim.

Nem tesztnek szánom ezt az írást, egyrészt egy remek tesztvideót tettem be a végére (angol nyelvű!), másrészt nem vagyok profi fotós ahhoz, hogy tesztnek merjem nevezni. Inkább leírom a videó legfontosabb részleteit, amiket kiegészítek a saját tapasztalataimmal.

Tesztképeket sem csináltam épp a fentiek miatt, ráadásul a neten rengeteg tesztfotó érhető el, a Flickr-ön pl. akár magára az objektívre is rá lehet keresni.

Ami megfogott az objektívben, már vásárláskor/előtt:

• sok jó vélemény (az egyik legjobb EF-M objektívnek titulálják szinte mindenütt)
• nagyon jó fényerő: f/2.0
• bár a sebességét nem mindenütt dicsérték, nálam az autofókusz abszolút halkan, akurátusan és gyorsan dolgozik
• nagyon jó hétköznapi gyújtótávolság: 22 mm (ami full frame-en kb. 35 mm-nek felel meg)
• nagyon kicsi, könnyű (pedig fémből van)
• egyáltalán nem drága, 70-80 ezer forint környékén simán megvehető (én akcióban alig több, mint 60 ezerért jutottam hozz&aacute

Nekem nem (annyira) hiányzott, de jó ha tudod:

• nincs benne képstabilizátor
• nincs hozzá lens hood (napellenző, és szerintem használhatót nehéz beszerezni
• néha már-már túlzottan pici, két kézzel nehéz fogást találni úgy, hogy az ujjad ne érjen bele a képbe
• a fentihez picit kapcsolódik, hogy hasonló módon néha nehézkes a manuális fókuszgyűrűt használni

Személyes tapasztalataim

Rögtön spoilereznék: akinek Canon M szériás gépe van, kötelező darab ez az optika. Nyilván van ennél sokkal-sokkal jobb objektív, amit akár egy M gépre is fel lehet csattintani, de az is biztos, hogy sokkal borsosabb áron.

Az objektív rajzolata kiváló, élessége, fókusza példás, beltérben és kevés fénynél (éjszaka) nagy segítség az f/2.0-ás rekesz.

Mindenképp említést érdemel, és a videóban is elhangzik, hogy legjobb élességét valahol f/2.8 és picit fölötte hozza, f/11-től már kissé puha a rajzolat, f/2.0-án pedig nem teljesen borotvaéles és hoz némi kromatikusa aberrációt is (ez utólag orvosolhat&oacute. Ettől függetlenül használom a legnagyobb blendeállásnál is, de ha mód van rá, akkor eggyel lerekeszelem (és feltéve, ha az élesség minden másnál fontosabb).

Alacsonyabb rekeszértékeknél hordótorzítás és vignettálás vehető észre, ez utóbbi f/2.0-nál elég erőteljes, de aki Photoshopot használ, az Adobe Camera - Raw Lens Correction beállításai között (ésszel) eliminálhatja, hisz a ACR felismeri az objektív típusát és korrigálja a hibát.

Chris Frost tesztje videóban

Összegzés

Minden pénzt megért, csak hogy a lényegre térjek. Amióta megvan, rengeteget használom ezt az obit, kiváló városban és beltérben a rendkívül jó látószöge, rajzolata és fényereje miatt.

Ha neked is Canon M-szériás géped van és hobbifotós vagy hozzám hasonlóan, ezt az objektívet nagyon fogod értékelni!