Blogbejegyzések - 10. oldal

Így történik ez, ha a telet követő első, jelentős napos idő elérkezik. Covid ide-vagy oda, azért ki-kikacsintunk, ha már csalogatnak a nap ragyogó sugarai.

A Codeigniter nevű PHP framework-öt már elég régóta, több, mint 10 éve használom, ám annyira gyorsan fejlődik, és sokszor teljesen feleslegesen távolítanak el belőle remek funkciókat, hogy gyakorlatilag tényleg lemaradtam vele, és csupán azt hegesztem hozzá, ami tényleg fontos.

Az XML-RPC szerver/kliens nálam már régóta kiépült, gépek automatikus kommunikációjához használom. Az XML-RPC ráadásul már ki is került a hivatalos Codeigniter verziókból, állítólag a PHP 7.0 miatti nehézkes megoldás miatt (persze ez csak bullshit, ha valamit nagyon akarunk, megoldjuk PHP 7.0 alatt is, nekem sikerült).

Az XML-RPC egyetlen nagy hátránya, hogy nem támogatja a most már de-facto kötelező HTTPS-t. Nagy kár. A neten fellelhetők félmegoldások, nekem egyik se működött, pedig pl a cURL kiegészítés egész jól hangzott.

Marad hát a saját megoldás, ami, néha a dolgok mögé nézve nagyon egyszerűnek tűnik. Akit nem érdekel az ezzel kapcsolatos technikai részlet, irány a poszt végén lévő GitHub link, ahonnan letölthető.

Nagyon egyszerű a trükk

Kellett törnöm a fejem, miért nem működik, aztán rájöttem, hogy az fsockopen körül lesz a megoldás, ugyanis ez már elég erősen legacy a PHP-ben. De hiába őskövület, rábírható az SSL-féle 443-as port használatára.

Volt egy ilyen sor az eredeti XML-RPC library-ben:

$fp = @fsockopen($this->server, $this->port,$this->errno, $this->errstr, $this->timeout);

Ennek az elejére biggyesztettem egy apró kiegészítést, ami 443-as port esetén"ssl://"-rel egészíti ki a szervert. Íme:

$fp = @fsockopen(($this->port == 443 ? "ssl://" : "").$this->server, $this->port,$this->errno, $this->errstr, $this->timeout);

És tényeg ennyi. Innentől kezdve, csupán egy sor módosításával HTTPS-en keresztül is ugyanúgy megy a kommunikáció, mint azelőtt.

Letöltés, telepítés

Ezt fel is dobtam GitHubra, ott megtalálható, hogy pontosan mit, hová kell letölteni, bemásolni - egyetlen .php fájlról van szó.

GitHub link

Bízom benne, másnak is hasznos lesz, ahogy nekem is az.

Már nagyjából háromnegyed éve használom a Canon EF-M 22mm f/2 STM objektívet, elmondom és megmutatom, hogy mik a tapasztalataim.

Nem tesztnek szánom ezt az írást, egyrészt egy remek tesztvideót tettem be a végére (angol nyelvű!), másrészt nem vagyok profi fotós ahhoz, hogy tesztnek merjem nevezni. Inkább leírom a videó legfontosabb részleteit, amiket kiegészítek a saját tapasztalataimmal.

Tesztképeket sem csináltam épp a fentiek miatt, ráadásul a neten rengeteg tesztfotó érhető el, a Flickr-ön pl. akár magára az objektívre is rá lehet keresni.

Ami megfogott az objektívben, már vásárláskor/előtt:

• sok jó vélemény (az egyik legjobb EF-M objektívnek titulálják szinte mindenütt)
• nagyon jó fényerő: f/2.0
• bár a sebességét nem mindenütt dicsérték, nálam az autofókusz abszolút halkan, akurátusan és gyorsan dolgozik
• nagyon jó hétköznapi gyújtótávolság: 22 mm (ami full frame-en kb. 35 mm-nek felel meg)
• nagyon kicsi, könnyű (pedig fémből van)
• egyáltalán nem drága, 70-80 ezer forint környékén simán megvehető (én akcióban alig több, mint 60 ezerért jutottam hozz&aacute

Nekem nem (annyira) hiányzott, de jó ha tudod:

• nincs benne képstabilizátor
• nincs hozzá lens hood (napellenző, és szerintem használhatót nehéz beszerezni
• néha már-már túlzottan pici, két kézzel nehéz fogást találni úgy, hogy az ujjad ne érjen bele a képbe
• a fentihez picit kapcsolódik, hogy hasonló módon néha nehézkes a manuális fókuszgyűrűt használni

Személyes tapasztalataim

Rögtön spoilereznék: akinek Canon M szériás gépe van, kötelező darab ez az optika. Nyilván van ennél sokkal-sokkal jobb objektív, amit akár egy M gépre is fel lehet csattintani, de az is biztos, hogy sokkal borsosabb áron.

Az objektív rajzolata kiváló, élessége, fókusza példás, beltérben és kevés fénynél (éjszaka) nagy segítség az f/2.0-ás rekesz.

Mindenképp említést érdemel, és a videóban is elhangzik, hogy legjobb élességét valahol f/2.8 és picit fölötte hozza, f/11-től már kissé puha a rajzolat, f/2.0-án pedig nem teljesen borotvaéles és hoz némi kromatikusa aberrációt is (ez utólag orvosolhat&oacute. Ettől függetlenül használom a legnagyobb blendeállásnál is, de ha mód van rá, akkor eggyel lerekeszelem (és feltéve, ha az élesség minden másnál fontosabb).

Alacsonyabb rekeszértékeknél hordótorzítás és vignettálás vehető észre, ez utóbbi f/2.0-nál elég erőteljes, de aki Photoshopot használ, az Adobe Camera - Raw Lens Correction beállításai között (ésszel) eliminálhatja, hisz a ACR felismeri az objektív típusát és korrigálja a hibát.

Chris Frost tesztje videóban

Összegzés

Minden pénzt megért, csak hogy a lényegre térjek. Amióta megvan, rengeteget használom ezt az obit, kiváló városban és beltérben a rendkívül jó látószöge, rajzolata és fényereje miatt.

Ha neked is Canon M-szériás géped van és hobbifotós vagy hozzám hasonlóan, ezt az objektívet nagyon fogod értékelni!

Ma már a mémek a jellemzők, de azelőtt, az internet feltörekvésekor (kb. 15-20 évvel ezelőtt) is voltak igazi szállóigévé vált klasszikusok. Hogy pontosan mik voltak azok, felsorolni is nehéz lenne. Viszont, tervbe vettük klasszikusok megőrzését is, olyan oldalakat, képeket, melyek a látogatót időutazásra, nosztalgiázásra késztetik. Ez a projekt még elég erősen kialakítás és tervezés alatt áll, így részletek még tényleg nincsenek, de egy külön szekciót fog kapni később.

De megvan az első fecske. Aki nem az elmúlt 10-15 évben született, hanem jóval korábban, biztosan emlékszik erre  megmosolyogtató névre: Az Internet utolsó oldala. Nos, több ilyen is van, képként, HTML oldalként, kicsit a régi Internet Explorer hibaüzeneteire hajazó verzióban, stb.

Nálam 5 db ilyen oldal volt elkönyvjelzőzve, ebből már csak egy darab maradt fenn, de kb ahhoz se nyúltak évek óta (FrontPage alapok, amikor a mobilnézet még nem is létezett).

Hát elkészítettem a saját verziómat, persze nem most érdekes ez, hanem úgy újabb 20 év múlva, amikor az emberek többsége azt se tudja már, mi az az Internet Explorer. Bár a klasszikus IE hibalapot idézi, modernizáltam rajta finoman: mobileszközön is tökéletes, jobban olvasható, finomabb a betűtípusa, de mégis a klasszikus, az eredeti ikonokkal. Ráadásul megosztásbarát, simán meg lehet osztani Facebookon, Twitteren, hisz minden ehhez szükséges technikai eszközt tartalmaz.

Terveim között szerepel olyan hosszú ideig megőrizni, ameddig csak lehet, és ha kell, az adott kor technikai követelményeihez fogom igazítani.

Íme:

https://blog.iminet.hu/internet_vege.html

Akinek gyerekkorában volt benne része, talán ma is sokat álmodik a fehér karácsonyról. Arról a jelenségről, amire gyerekkorunkból mindannyian sokan emlékszünk, de az utóbbi években (talán évtizedekben is) már legfeljebb csak emlékként él bennünk.

De miért?

A netet böngészve azt tapasztaltam, hogy vagy nincs egyöntetű egyetértés, vagy a témában nálam jóval járatosabbak sem tudják. Van aki a globális felmelegedésre fogja, van aki csak azt mondja, hogy az emlékek idővel megszépülnek és valójában régen se volt gyakori a fehér karácsony, van aki szerint csak természetes jelenség az, hogy időről időre változik az időjárásunk. Szóval nincs olyan válasz, amiről a nagy többség azt mondaná, ez az oka az egyre csökkenő esélyű havazásnak a karácsonyi ünnepek környékén.

Sajnos saját adattal kevéssel rendelkezem (csupán az elmúlt, 2020-as karácsonyról van saját adatgyűjtésem), de a legutóbbi karácsony hozza a korábbi évek gyakorlatát: erőteljes felmelegedés vagy közvetlenül az ünnepek előtt, vagy pontosan az ünnepek alatt. Az alábbi, saját magam által gyűjtött adatok szerint épp december 23-ról 24-re melegedett az időjárás egy embereset: bőven 10 fok fölé. Ha visszaemlékszünk, nagyjából ez a tendencia volt jellemző a korábbi évekre is. Emlékszem 10, maximum 15 év távlatából olyanra is, hogy a karácsonyt megelőző hetekben bőséges havazásra reméltük, megmarad az ünnepekig, de akkor is 22-23-a környékén jött egy több, mint 10 fokos felmelegedés, ami az élményt szertefoszlatta, a havat pedig elolvasztotta.

Előrébb sajnos nem jutottunk, de elhatároztam, hogy a következő karácsonyra, ezen bejegyzés folytatásaként végzek egy alapos adatgyűjtést (szerencsére forrás van bőven: MET, Időkép, stb.) és a 2021-es karácsony előtt megpróbálok jómagam is találgatásokba bocsátkozni.

Aztán az ünnepek után persze levonjuk a konklúziót: (1) Sikerült-e? (2) Volt-e fehér karácsony?