Videó kategória bejegyzései

A Netflix november 10-én elérhetővé tette a Jurassic World - Krétakori tábor (Jurassic World: Camp Cretaceous) hivatalos előzetesét.

A trailer szerint december 3-tól nézhetjük a 3 évadon át már látott 6 tinédzser menekülési kísérleteit.

Néhány dolog biztosan kiderül a trailer képkockáiból: nem Costa Rica-ra jutottak el a hajóval, a a mosasaurus ismét megkeseríti a menekülők életét, találkozunk eddig nem látott őskori állatokkal és újabb kalandok nehezítik meg a hajótörést szenvedett csapat életét.

A tortúra és az újabb menekülési kísérlet tehát pénteken, december 3-án folytatódik!

Elképzelhetetlenül nagy gyárépületek, enyészet, pusztulat, üveg- és építési törmelék, gaz, graffiti, omladozó csarnokok, szélfútta szemét - ezekkel jellemezhető ma az egykor szebb napokat is látott Ganz Hajógyár a budapesti Népszigeten.

Az elhagyatott ipari komplexum falai között készült többek között a 2019-es Hableány-katasztrófa óta ismertté vált Clark Ádám hajódaru is. Hogy pontosan mennyi és milyen hajó készült itt, sok lenne felsorolni, a poszt egyik forrásaként szolgáló Hajozas.hu cikkében elég pontosan megtalálható ezen információ.

A gyár területe hivatalosan magánterület és látogatni sem szabad, ám a kapu tárva-nyitva fogadott és az interneten fellelhető különböző posztok tanúsága szerint őrizetlen és gyakorlatilag szabad a ki- és bejárás. Elegendő idő hiányában nem néztem teljesen végig az egész komplexumot, talán nem is baj, hisz így maradt nyomós indok a későbbi visszatérésre.

A poszt végén található linken az összes általam készített kép megtekinthető nagy méretben, továbbá Hajner Gyula urbexpápa tavalyi, igencsak részletes területbejáró videója is megtalálható.

A gyár rövid története

A gyárat 1907-ben alapították és kezdték meg a termelést a Népszigeten. 1949-ben államosították és beolvasztották a Ganz Hajógyárba. A Hajozas.hu cikke szerint Magyarországon a rendszerváltásig itt gyártották a legtöbb úszódarut. A Clark Ádám például 1980-ban készült többek között az Árpád híd építéséhez, és nagyon sokáig a legnagyobb teherbírású hajódaru volt Közép-Európában. Mint sok más hasonló üzemünk, 1990-től kezdett hanyatlani a hazai hajógyártás. Arról egyelőre nem leltem fel információt, mikor készült itt utoljára bármi is, de megkockáztatom, igazán jelentős termék a rendszerváltás óta nem igazán gördült ki a főkapun. Annyit viszont megemlítenek a források, hogy 2007 után indultak a felszámolási eljárások. A cég legutóbbi nevében (Ganz Sziget Hajó-, Daru- és Acélszerkezetgyártó Kft) már szerepel az "f.a.", azaz "felszámolás alatt" jelző.

A kompexum ma

Talán mondani se kell, de az üzemen kívül helyezés a komplexumnak nem épp hasznára vált. Düledező, üresen álló egyébként gigantikus méretű csarnokok, mindenütt törmelék, üvegszilánk, a külső területeken gaz, szintén szanaszét heverő törmelék, sokszor alig látható nyitott aknák, fedél nélküli csatornanyílások, elburjánzó növényzet jellemzi. Valamennyire azért mégis karbantartják a helyszínt, mivel több helyen fakivágás nyomai láthatók és a gaz sem embermagasságú, inkább "csak" térdig ér.

Az épületegyüttes főképp a következőkből áll: a kapu két oldalán lévő két portaépület, az első kisebb csarnoképület, a gigantikus méretű nagy csarnoképület, mögötte egy még általam be nem járt, utólag hozzáépített csarnok, a nagy csarnok melletti nyitott oldalú, rendkívül magasra épített hajócsarnok, valamint a kiszolgáló épületek (én csak irodaépületeknek neveztem őket).

A porta épületei

A kisebb csarnoképület

Az oldalfalak nélküli, magas épület

A nagy csarnoképület

További képek

A fenti képek, több továbbival együtt megtekinthetők nagy felbontásban ide kattintva.

Videó a gyárkomplexumról

Hajner Gyula, a hazai urbex pápája 2020-ban bejárta a teljes szellemgyárat, videója megtekinthető az alábbiakban

Forrás: képek: saját | szöveg: Hajozas.hu, Index.hu

2019. május 29-én, idén két éve történt a magyar hajózás utóbbi évtizedeinek legnagyobb hajókatasztrófája, melyben elsüllyedt a Hableány sétahajó, és áldozatul esett 27 ember.

Ami történt - nagyon röviden

Mivel anno is és még most is rengeteg írásos anyag lelhető fel a neten (igazából nagyon keresni sem kell), így nem írom le a történteket, csupán annyit, hogy egy májusi éjszakán Budapesten, a Dunán egy nagyobb hajó (MV Viking Sigyn) ütközött a nála kisebb, dél-koreai utasokat szállító sétahajóhoz, ami emiatt elsüllyedt. A 7 túlélőn kívül valamennyi utas és a 2 fős személyzet áldozatául esett a katasztrófának. Hosszú hetek keresőmunkája, majd összehangolt mentőakció keretében a hajó kiemelése következett, de egy áldozatot azóta is eltűntként tartanak nyilván.

A hajó most, 2 évvel a katasztrófa után

A népszerű urbex videós, Hajner Gyula kereste fel a 2 éve az újpesti kikötőben rostokló hajóroncsot és mutatta be megrázó felvételeken keresztül, milyen állapotban van a roncs ma, illetve azóta hogy kiemelték a Margit híd előtt a Dunából.

Mintha a Titanic fedélzetén járnánk: mindent elborít az iszap, törött berendezések mindenütt. Törött poharak, szerteszét heverő székek és mentőmellények, megrongálódott mosdó véste be magát a magyar katasztrófatörténelembe. A bontatlan borok és egyéb italok őrzik emlékét annak, mennyire hirtelen, váratlanul és kiszámíthatatlanul érte a baleset a hajó fedélzetén tartózkodókat.

Az áldozatokon már nem segít, de emléket állít számukra és visszarepít minket a 2 évvel ezelőtti hajókatasztrófához az alábbi film.

A videó nem tartalmaz korhatáros jeleneteket, de a nem túl távoli múlt miatt nyomasztó, felkavaró lehet egyeseknek.

A fenti videót készítő Hajner Gyula blogbejegyzése a videóval, képekkel, a történtekkel kapcsolatosan itt olvasható.

Ezúttal az angolok egykori, méltán híres ballábas válogatottjának üzenetét illesztem ide be. David Beckham, az UNICEF nagykövete mondja el álláspontját a vakcináról, illetve a COVID elleni védekezésről.

Ugyan angolul beszél magyar szinkron nélkül, de egyrészt van felirat, másrészt rendkívül érthető és egyszerű megfogalmazással beszél, aki egy kicsit is tud angolul, nehézség nélkül meg fogja érteni.

A szovjet géptípus a hetvenes-nyolcvanas években a Malév-flotta gerincét képezte, de még sokáig, közel 30 évig repültek Ferihegyről a nagyvasnak nevezett Tupoljev Tu-154-es repülőgépek.

A Légiközlekedési Kulturális Központ (LKK) az évfordulón 20 perces videóban mutatja be, miért is vált ikonikussá és kedveltté a szocialista időszakban ez a repülőgéptípus.

A gép 1973-ban jelent meg a magyar légifuvarozó flottájában és fokozatos kivonást követően 2001-ben végleg átvették a nyugati járművek (akkor jellemzően Boeing-ok) a kiöregedett és nyugdíjra érdemes 154-esek helyét.

Szöveg: Wikipédia | Videó: Aeropark Budapest | Fotó: MTI - Nagy Z. László