IT, Technológia kategória bejegyzései

Ma már olyan sok számítógépes programozási nyelv létezik, hogy felsorolni is hosszú lenne. Van közöttük általános célú, vagy kifejezetten az adott helyzetre, architektúrára szánt nyelv is. Ezek népszerűsége is folyamatosan változik, ahogy az is, épp melyik nyelvet lenne érdmes megtanulni első, de akár sokadik nyelvként. A mi listáng az alábbi lett.

Bár már egy ideje van accountom a GitHubon, most újra elkeztem aktív lenni. Egyrészt oda kerülnek a privát fejlesztéseim, másrészt pedig publikus projekteket keztem el ott hostolni. Kódokat, projekteket, sample-öket vegyesen.

 Github: @iminet

Remélhetőleg sok új és hasznos repoval bővíthetem az accountomat.

A régebbi, főleg a .NET Framework (4.8-ig bezárólag) használói valószínűleg megjegyezték, hogy a produktum automatikus verziózása egyszerűen megoldható volt a projekt tulajdonságai között az assembly verziót átírni (pl.) 1.0.* formátumra és az utrolsó két szekció automatikusan inkrementálódott (pl. 1.0.xxxx.yyyy).

.NET Core áthidaló megoldás

Na, ez a megoldás a .NET Core 2-től (a hibrid 5.0-t is beleértve) nem, vagy legalábbis nem pont így működik. De erre is van megoldás.

Amivel biztosan működik

.NET Core 2, 3 esetén, valamint a .NET 5.0 framework verziók esetében egészen biztosan működik az alábbi trükk.

Ehhez két fájlt kell módosítani, lehetőleg külső editorral, miközben a Visual Studio-ban az adott projektünk be van zárva.

A projektfájl (.jcsproj)

Ez egy XML fájl lesz, melyben kell lennie egy PropertyGroup csomópontnak, az itt lévő többi tulajdonság változtatása nélkül kell beszúrni a két, alábbi tulajdonságot. Mentsük a fájlt és zárjuk be.

	…
	False
	False
	…

A program class (program.cs)

Azt a program.cs fájl kell még editálnunk, amelyben a Main() metódus található.

Ide szúrjuk be az alábbi sort, az using szekció alá, annak utolsó sorát követő új sorba.

[assembly: System.Reflection.AssemblyVersionAttribute("1.0.*")]

Innentől kezdve minden build esetén inkrementálódik a verziószám utolsó szekciója, az utolsó előtti pedig minden nap fog új kombinációt kapni.

Néha az ember nem a tényleges értéke miatt ragaszkodik bizonyos dolgokhoz, hanem egyszerűen azért, mert megszokta, megszerette. Ez történt a cirka 25-30 éves IKEA-s faliórával is, aminek történetesen letört a negatív pólusa az elem felől.

Hogy az óra se végezze a süllyesztőben, kapott egy patkolást, méghozzá egy natúr, festetlen gemkapocsból kivágott és meghajtogatott kiegészítéssel.

A bypass műtétet követően már újra ketyeg a vén ketyegő, a kiegészítő érintkező stabil 1,5 V feszültséget szolgáltat az őskövület óraszerkezet felé.

Erről egy rövidke videó:

Meglepően sokan keverik, vannak akik szinonímaként használják, de olyanok is, akik felcserélik az elektronikus és az elektromos fogalmát.

Biztos már sok helyen leírták már, de megpróbálom a két elnevezés közti, nem épp elhanyagolható különbséget és kapcsolatot (mert ilyen is van) közérthetően, egyértelműen és röviden megmagyarázni.

Elektromos

Ez volt régebben, talán erről is tudnak többen (csak talán nem tudják, hogy ez az, amire ők gondolnak). Elektromos eszköz, gép, berendezés az, ami elektromos árammal működik. Pl. 220 volttal, 1,5 volttal, 12 volttal, stb.

Ilyen pl: villanykörte, televízió, rádió, mosógép, merülőszivattyú, hűtőszekrény, elektromotor, stb.

Elektronikus

Sokkal újabb fogalom, mint az előző, gyakorlatilag a félvezetők feltalálása óta ismert. Elektronikus minden olyan eszköz, berendezés, ami tranzisztort, mikrochipet, mikroprocesszort, vagy bármilyen egyéb félvezetőalapú áramkört tartalmaz.

A legtipikusabb elektronikus eszköz a számítógép, de pl még: mobiltelefon/okostelefon, a legtöbb modern szórakoztatóelektronikai eszköz (a modern televíziótól kezdve a DVD/Blu-Ray lejátszón át a projektorig), az okosotthon elemei, okoseszközök, digitális karórák, a legújabb autók infotainment rendszerei, digitális fényképezőgép vagy kamera, stb.

A fentiekből kitűnik egy egyirányú igazság:

Minden elektronikus eszköz elektromos, de nem minden elektromos eszköz elektronikus

Bízom benne, hogy így sikerül kicsit gyakorlatias, egyszerű és laikusok számára is könnyen értelmezhető különbséget tenni a két modern, összekeverhető, de alapjaiban mást jelentő fogalom között.