Blogbejegyzések - 6. oldal

Néha az ember nem a tényleges értéke miatt ragaszkodik bizonyos dolgokhoz, hanem egyszerűen azért, mert megszokta, megszerette. Ez történt a cirka 25-30 éves IKEA-s faliórával is, aminek történetesen letört a negatív pólusa az elem felől.

Hogy az óra se végezze a süllyesztőben, kapott egy patkolást, méghozzá egy natúr, festetlen gemkapocsból kivágott és meghajtogatott kiegészítéssel.

A bypass műtétet követően már újra ketyeg a vén ketyegő, a kiegészítő érintkező stabil 1,5 V feszültséget szolgáltat az őskövület óraszerkezet felé.

Erről egy rövidke videó:

Meglepően sokan keverik, vannak akik szinonímaként használják, de olyanok is, akik felcserélik az elektronikus és az elektromos fogalmát.

Biztos már sok helyen leírták már, de megpróbálom a két elnevezés közti, nem épp elhanyagolható különbséget és kapcsolatot (mert ilyen is van) közérthetően, egyértelműen és röviden megmagyarázni.

Elektromos

Ez volt régebben, talán erről is tudnak többen (csak talán nem tudják, hogy ez az, amire ők gondolnak). Elektromos eszköz, gép, berendezés az, ami elektromos árammal működik. Pl. 220 volttal, 1,5 volttal, 12 volttal, stb.

Ilyen pl: villanykörte, televízió, rádió, mosógép, merülőszivattyú, hűtőszekrény, elektromotor, stb.

Elektronikus

Sokkal újabb fogalom, mint az előző, gyakorlatilag a félvezetők feltalálása óta ismert. Elektronikus minden olyan eszköz, berendezés, ami tranzisztort, mikrochipet, mikroprocesszort, vagy bármilyen egyéb félvezetőalapú áramkört tartalmaz.

A legtipikusabb elektronikus eszköz a számítógép, de pl még: mobiltelefon/okostelefon, a legtöbb modern szórakoztatóelektronikai eszköz (a modern televíziótól kezdve a DVD/Blu-Ray lejátszón át a projektorig), az okosotthon elemei, okoseszközök, digitális karórák, a legújabb autók infotainment rendszerei, digitális fényképezőgép vagy kamera, stb.

A fentiekből kitűnik egy egyirányú igazság:

Minden elektronikus eszköz elektromos, de nem minden elektromos eszköz elektronikus

Bízom benne, hogy így sikerül kicsit gyakorlatias, egyszerű és laikusok számára is könnyen értelmezhető különbséget tenni a két modern, összekeverhető, de alapjaiban mást jelentő fogalom között.

Ha az ember nyitott szemmel jár a világban, néha a városi élet egy-egy szép, vagy vicces részleteit is megtapasztalhatja.

Az alábbi graffitin felületesen szemlélve nem egyértelmű, hogy a felirat Kispest vagy Újpest szeretne lenni, ám kis fantáziával és alaposabb vizsgálattal kirajzolódik a valóság: valaha, kezdetben Kispest volt a felirat (és mellette fekete színnel a 2018-as év is feltűnik), de egy másik fővárosi labdarúgócsapat drukkerének láthatóan nem tetszett és átjavította Újpestre (a nyomatékosság kedvéért csapata lila színével évjáratozta is: 2020). A kép a Népszigeten készült.

Így már érthető...

A Netflix november 10-én elérhetővé tette a Jurassic World - Krétakori tábor (Jurassic World: Camp Cretaceous) hivatalos előzetesét.

A trailer szerint december 3-tól nézhetjük a 3 évadon át már látott 6 tinédzser menekülési kísérleteit.

Néhány dolog biztosan kiderül a trailer képkockáiból: nem Costa Rica-ra jutottak el a hajóval, a a mosasaurus ismét megkeseríti a menekülők életét, találkozunk eddig nem látott őskori állatokkal és újabb kalandok nehezítik meg a hajótörést szenvedett csapat életét.

A tortúra és az újabb menekülési kísérlet tehát pénteken, december 3-án folytatódik!

Elképzelhetetlenül nagy gyárépületek, enyészet, pusztulat, üveg- és építési törmelék, gaz, graffiti, omladozó csarnokok, szélfútta szemét - ezekkel jellemezhető ma az egykor szebb napokat is látott Ganz Hajógyár a budapesti Népszigeten.

Az elhagyatott ipari komplexum falai között készült többek között a 2019-es Hableány-katasztrófa óta ismertté vált Clark Ádám hajódaru is. Hogy pontosan mennyi és milyen hajó készült itt, sok lenne felsorolni, a poszt egyik forrásaként szolgáló Hajozas.hu cikkében elég pontosan megtalálható ezen információ.

A gyár területe hivatalosan magánterület és látogatni sem szabad, ám a kapu tárva-nyitva fogadott és az interneten fellelhető különböző posztok tanúsága szerint őrizetlen és gyakorlatilag szabad a ki- és bejárás. Elegendő idő hiányában nem néztem teljesen végig az egész komplexumot, talán nem is baj, hisz így maradt nyomós indok a későbbi visszatérésre.

A poszt végén található linken az összes általam készített kép megtekinthető nagy méretben, továbbá Hajner Gyula urbexpápa tavalyi, igencsak részletes területbejáró videója is megtalálható.

A gyár rövid története

A gyárat 1907-ben alapították és kezdték meg a termelést a Népszigeten. 1949-ben államosították és beolvasztották a Ganz Hajógyárba. A Hajozas.hu cikke szerint Magyarországon a rendszerváltásig itt gyártották a legtöbb úszódarut. A Clark Ádám például 1980-ban készült többek között az Árpád híd építéséhez, és nagyon sokáig a legnagyobb teherbírású hajódaru volt Közép-Európában. Mint sok más hasonló üzemünk, 1990-től kezdett hanyatlani a hazai hajógyártás. Arról egyelőre nem leltem fel információt, mikor készült itt utoljára bármi is, de megkockáztatom, igazán jelentős termék a rendszerváltás óta nem igazán gördült ki a főkapun. Annyit viszont megemlítenek a források, hogy 2007 után indultak a felszámolási eljárások. A cég legutóbbi nevében (Ganz Sziget Hajó-, Daru- és Acélszerkezetgyártó Kft) már szerepel az "f.a.", azaz "felszámolás alatt" jelző.

A kompexum ma

Talán mondani se kell, de az üzemen kívül helyezés a komplexumnak nem épp hasznára vált. Düledező, üresen álló egyébként gigantikus méretű csarnokok, mindenütt törmelék, üvegszilánk, a külső területeken gaz, szintén szanaszét heverő törmelék, sokszor alig látható nyitott aknák, fedél nélküli csatornanyílások, elburjánzó növényzet jellemzi. Valamennyire azért mégis karbantartják a helyszínt, mivel több helyen fakivágás nyomai láthatók és a gaz sem embermagasságú, inkább "csak" térdig ér.

Az épületegyüttes főképp a következőkből áll: a kapu két oldalán lévő két portaépület, az első kisebb csarnoképület, a gigantikus méretű nagy csarnoképület, mögötte egy még általam be nem járt, utólag hozzáépített csarnok, a nagy csarnok melletti nyitott oldalú, rendkívül magasra épített hajócsarnok, valamint a kiszolgáló épületek (én csak irodaépületeknek neveztem őket).

A porta épületei

A kisebb csarnoképület

Az oldalfalak nélküli, magas épület

A nagy csarnoképület

További képek

A fenti képek, több továbbival együtt megtekinthetők nagy felbontásban ide kattintva.

Videó a gyárkomplexumról

Hajner Gyula, a hazai urbex pápája 2020-ban bejárta a teljes szellemgyárat, videója megtekinthető az alábbiakban

Forrás: képek: saját | szöveg: Hajozas.hu, Index.hu