Nem csak karácsonykor viheti vissza, amit vett!

Nem sokan tudják, hogy a vásárlást követő nyolc munkanapon belül vissza lehet vinni vagy küldeni az árucikket, ha meggondolnánk magunkat, és ez a szabály az internetes áruházakra is érvényes - tudtuk meg dr. Fülöp Zsuzsannától, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal (NFH) szóvivőjétől.

Csomagolás nélkül is vissza kell venni a műszaki cikket

Annak ellenére, hogy sok webshopban ennek ellenkezőjét állítják, a kereskedőknek megbontott vagy akár meg sem lévő csomagolás esetén is kötelező visszavennie a terméket - persze ez egy felbontott étrendkiegészítő vagy gyógyszer esetén nem így van, az ilyen jellegű termékeket csak bontatlanul lehet visszaszolgáltatni. Műszaki eszköz esetében a kiegészítők - például használati utasítás, kábelek - hiánytalan meglétét ugyanakkor kérhetik az eladók ilyen esetben is, még ha a papírdoboztól megváltunk is.

Mikortól ketyeg a nyolc nap az internetes rendelés esetén? A csomag átvételének időpontjától, viszont a visszajuttatás gyorsasága miatt nem kell aggódni ilyen esetben sem: a határidő lejárta előtt csupán jelezni kell, ha el akarunk állni a vásárlástól, amit célszerű írásban megtenni, hogy később ne tagadhassa le az eladó. Ha a terméket olyan kereskedőnél vásároltuk, amely rendelkezik ügyfélszolgálattal vagy saját üzlettel, biztosítania kell a személyes leadás lehetőségét, ha viszont csak webshopot üzemeltet, kérheti, hogy postán vagy futárral küldje vissza a vásárló, amelynek költségét ílyenkor a vásárlónak kell fedeznie.

Csak megbízható helyről rendeljünk külföldről

Az NFH szóvivőjétől megtudtuk, a hivatal elvileg külföldi webshopok esetében is szabhat ki bírságokat, de a valóságban tapasztalataik szerint nagyon nehéz és hosszadalmas hatékonyan fellépni ilyen esetekben. Egységes fogyasztóvédelmi szabályozás egyelőre még az EU-n belül sem létezik, mindig annak az országnak az előírásai érvényesek, amelyben az üzlet vagy webshop működik. A szükséges ismeretek beszerzésében az Európai Fogyasztói Központ magyarországi irodájához fordulhatnak segítségért a magyar állampolgárok, ahol akár a külföldi szerveknek elküldendő iratok lefordításában is segítenek bárkinek.

Egy évnél nem lehet rövidebb a jótállás

Találkoztunk olyan hazai webshoppal, amelyen új mobiltelefonokat a piaci árnál valamelyest olcsóbban árulták, ha fél év garanciával is beéri a vásárló. Fülöp Zsuzsanna szerint ez szabálytalan, a tartós fogyasztási cikkekre ugyanis a vonatkozó kormányrendelet alapján kötelezően legalább egy év jótállást kell biztosítania a forgalmazóknak.

Arról, hogy mi számít tartós fogyasztási cikknek, a törvényben lehet részletesen olvasni (PDF letöltése), a bruttó tízezer forintnál drágább mobiltelefon, számítógép, televízió vagy pendrive például ezek közé sorolható.

A jótállás fogalma egyébként azt jelenti, hogy a vásárlástól számított egy éven belül visszavihető a termék javításra, melynek költségét az eladó állja, s neki kell bizonyítania azt is, ha az eszköz nem megfelelő használata okozta annak hibáját: ilyenkor ugyanis a vásárlónak saját költségén kell elvégeztetnie a javítást. Sokan szokták emlegetni azt a szabályt, amely szerint a vásárlást követő három napon belül visszavitt terméket köteles cserélni az eladó, ez a kötelesség azonban csak olyan problémák esetén áll fenn, ha az akadályozza a rendeltetésszerű használatot, kisebb hibákat javítással is lehet orvosolni.

A gyártók egy éven túlmenően is kínálhatnak extra garanciális szolgáltatásokat, de az ezekre vonatkozó feltételeket már saját maguk határozhatják meg.

Olcsó kütyükhöz csak szavatosság jár

Tízezer forintnál olcsóbb eszközökre nem jótállást, hanem szavatosságot kell biztosítani, ami elsősorban a gyártási hibák ellen nyújt védelmet. A szavatosság minden termékre kötelezően két év, melynek első hat hónapjában az előírások szerint a forgalmazónak vélelmeznie kell, hogy a termék problémáját egy olyan rejtett hiba okozza, amely már gyártáskor is fennállt. A hat hónap leteltét követően azonban a vásárlóra hárul a bizonyítás feladata. Jó példa a különbség illusztrálására a pendrive, amelyből kapacitásától függően tízezernél drágábban és olcsóbban is lehet kapni típusokat: előbbiek esetén egy évig kell a gyártónak bizonyítania, hogy nem megfelelő használat okozza a termék hibáját, utóbbiaknál ez az idő a felére csökken.

A jótállás érvényesítéséhez a megfelelően kitöltött, lepecsételt jótállási jegy önmagában, akár a blokk nélkül is elegendő, de a gördülékenyebb ügyintézés miatt érdemes ezt is megőrizni, mert ezzel is igazolni lehet a vásárlás helyét és időpontját.

Karácsonykor sokan vesznek műszaki cikket

Az elromlott tévé elszállítását az eladó fizeti

Míg egy laptopot vagy mobiltelefont különösebb probléma nélkül vissza lehet vinni, egy jókora plazmatévé visszajuttatása már komoly problémába ütközhet még akkor is, ha valakinek van saját autója. A törvény szerint a tíz kilogrammnál súlyosabb vagy tömegközlekedéssel nem szállítható, esetleg rögzített bekötésű berendezések javítását a helyszínen - egy tévé esetében praktikusan a vevő lakásában -  kell megoldani, ha ez nem lehetséges, akkor a szállítás költségét az eladónak kell fizetnie - garanciális javítás esetén.

Ha elhúzódik a javítás, nem igazán lehet mit tenni

Megkérdeztük az NFH képviselőjét, mi a helyzet akkor, ha egy forgalmazó vagy gyártó elhúzódóan javítja készülékünket. Sajnos ezzel kapcsolatban a magyar jogszabály nem fogalmaz túl egyértelműen, csupán azt írja elő, hogy törekedni kell arra, hogy a termék javítása 15 napon belül elkészüljön. Ez a megfogalmazás lehetővé teszi az eladók számára, hogy szinte korlátlanul húzhassák az időt, mert nincs olyan időtartam meghatározva, amely után cserére lehet kötelezni a cégeket.

A fogyasztóvédők tanácsai szerint túlságosan hosszan elhúzódó javítás esetén a vásárlónak a sokadik érdeklődés után érdemes például azzal próbálkoznia, hogy egy-két héttel későbbi időpontot megjelöl céldátumként, és rávenni a gyártót arra, hogy ha addig sem készül el az eszköz, akkor cserekészüléket kaphasson. Ha erre sem hajlandó az eladó, és hetekkel később sem kapja kézhez a javított eszközt a vásárló, az NFH tanácsadó irodájának valamelyikét vagy egy megyei békéltető testületet érdemes felkeresni, amelynek munkatársai az eladóval és a vásárlóval egyaránt kommunikálva segítenek a feleknek megállapodásra jutni.

Ezek a testületek azonban semmiféle hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, így ha egy eladó egyáltalán nem hajlandó semmilyen kompromisszumra, csak a bírósági eljárás jöhet szóba, ami viszont pénz- és időigényes procedúrát jelent. Az NFH közvetlenül nem kötelezhet egyetlen eladót sem termék cseréjére, legfeljebb az áramütés lehetősége vagy más miatt életveszélyes készülékek forgalmazását tilthatja meg, vagy a tisztességtelen eszközökkel operáló kereskedőkre róhat ki bírságot.

Mikor kérhetjük vissza a vételárat?

Mint azt Fülöp Zsuzsanna elmagyarázta, a magyar jogszabályok előírják a szavatossági igények sorrendjét, ennek értelmében elsőként javítást vagy a termék cseréjét lehet kérni. Ha ebben nem sikerül megállapodni az eladóval, akkor azt is kérhetjük, hogy az eredeti vételárból egy méltányosnak tartott összeget visszatérítsenek a vevőnek. Ha ezzel sem jutnak dűlőre a felek, végső megoldásként vissza lehet kérni a vételárat, vagyis elállni a szerződéstől.

A legnehezebb helyzet az olyan rejtett, nehezen előcsalható hibák megléte esetén áll elő, amilyen például a minduntalan lefagyó számítógép, amelyet hardverhiba, de nem megfelelően beállított szoftver is okozhat. Ilyen esetben független intézeteknél végeztetheti az eszköz bevizsgálását az eladó és a vevő egyaránt saját - egyébként meglehetősen borsos - költségére. Mivel nem létezik olyan szerv, amelynek szakvéleménye felülbírálná a másikat, ha a gyártó megbízásából készült vizsgálat szerint a termék hibátlan, a vásárlóé szerint viszont hibás, ugyancsak a bíróságon lehet eldönteni, kinek van igaza.

Forrás: [origo]

A cikket az [origo] hozzájárulásával, a CreativeCommons licensze alatt változtatás nélkül vettük át.