A szolgáltatás átmenetileg nem érhető el!
hirdetés
domain regisztráció
Domain regisztráció az Imineten

LCD és plazma: tévét karácsonyra

  • Szerző: iminet
  • · Olvasva: 2030
  • · Dátum: 2009.12.12. 19:29
  • · Rovat: Iminet Blog
Facebook megosztás Twitter megosztás Windows Live megosztás Google+ megosztás E-mail Nyomtatás
Egyre olcsóbbak a lapos képernyős televíziók: már 130 ezerért hazavihető a 107 centis képátlójú plazmatévé, a full-HD-s LCD-tévék ára pedig 120 ezernél indul. A legmodernebb technológiák azonban csak a prémium kategóriában érhetők el. Lapostévé-körképünkből az is kiderül, hogyan teheti a brazil szappanoperákhoz hasonlatossá a csúcsminőségű Blu-ray-filmeket a sokszáz hertzes képfrissítés.
Hirdetés

Gazdasági válság ide vagy oda, a legtöbb hazai háztartásban mindenki örülne egy új tévének: hagyományos, katódsugárcsöves típusokból gyakorlatilag már leginkább csak a legalsóbb szegmensbe szánt noname modelleket találni a nagyobb boltokban. Ilyen készüléket így már csak annak érdemes vásárolnia, akinek a tévézés nem rendszeres program, és van helye hova rakni a képcsöve miatt több helyet foglaló típust.

LCD vagy plazma?

A lapos képernyős tévékből két fő típus kapható jelenleg, a plazmatévé és az LCD-képernyő. Az előbbi esetében nemesgázzal feltöltött, elektromos impulzus hatására világító kamrákból áll össze a kép, míg az utóbbi esetben háttérvilágítást alkalmaznak, s az abból érkező fényt az átlátszó felületekre helyezett folyadékkristályokkal szabályozzák, a különböző színeket pedig szűrők segítségével állítják elő.

Bár a plazma és az lLCD technológiák működési elve teljesen eltérő, egy átlagos néző számára a leginkább feltűnő az lesz ezek esetében, hogy a sötét képrészletek a plazmán sokkal szebbek, mivel ennél a technológiánál nem alkalmaznak háttérvilágítást. Ugyanez az LCD esetében némi derengést, szürkeséget akkor is okoz, ha a folyadékkristályok éppen a fény útját elzáró állásban vannak. Emellett a plazmatévék esetében a képpontok reakcióideje is rövidebb, ami a gyors mozgások esetén jön jól, továbbá a látószög is jobb: képüket oldalról is jól látni, bár manapság már az LCD-k esetében sem olyan vészes a helyzet ezen a téren, mint pár évvel ezelőtt. A technológiák előnyeit és hátrányait taglaló részletes cikkünket itt olvashatja.

 

LCD tévé

 

Mi az a led tévé?

Az LCD-n a sötét színek szürkülésének problémáját egyes újabb, drágább modellek esetében már valamennyire csökkenteni tudták a gyártók: ezekben már nem fénycső, hanem a képernyő mögé helyezett ledek sorozata szolgáltatja a háttérvilágítást: azaz a led tévé tulajdonképpen ugyanúgy LCD, csupán fejlettebb megoldást alkalmaznak háttérvilágításnak. Az általunk megkeresett szakértő szerint azonban a ledes megvilágításból is kétféle típus létezik: az olcsóbb (200 ezer forint körüli árú) modellekbe többnyire olyan megoldást (edge-lit, azaz megvilágítás a szélekről) építenek be, amely ugyan szebb képet produkál a fénycsöves típusoknál, de a sarkokban itt is beszűrődik némi háttérfény a sötét képrészletekbe. Az oldalról való világítás miatt a képernyő közepére már kevesebb fény jut el - cserébe viszont az ilyen kivitelű tévék extra vékony kialakításúak.

Ennél szebb feketéket csupán a képernyő mögé épített világítódióda-mátrixot használó megoldás nyújt, mivel ekkor a ledek egyenként kikapcsolhatók, ha a kép adott részletén épp nincs szükség fényükre. Ezt a technológiát azonban egyelőre csak a legdrágább, 300-400 ezer forintos modellekbe szerelik be. Mindkét ledes megoldásnak megvan viszont az a közös előnye, hogy jóval kevesebbet fogyasztanak a fénycsöveknél, így az ilyen tévéket használók villanyszámlája is kevesebb lesz.

HD-ready vagy full-HD?

Azon túlmenően, hogy a készülék plazma vagy LCD-technológiájú, fontos paraméter, hogy csak HD-ready vagy full-HD felbontást támogat-e: az előbbi jellemzően 1280x720 pixeles (plazmáknál sokszor 1024x768 pixeles), az utóbbi 1920x1080 pixeles felbontást takar. A full-HD értelemszerűen részletesebb képet jelent, hiszen több mint kétszer annyi pixelt használ a kép megjelenítésére.

Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a full-HD-s kép kétszer olyan jó lenne, derült ki próbánk során. Két 32 colos LCD-tévén néztük egyszerre ugyanazt a Blu-ray filmet az említett felbontásokban: átlagos, 3 méter körüli távolságból csupán minimális különbség látszott, ha ezt számszerűsíteni akarnánk, nagyjából 20-25 százalékkal lehetett élesebb a kép full-HD-ben. Persze 40-42 colos képátlónál már a különbség is hangsúlyosabb, viszont ilyen nagy tévéket senki nem néz közvetlen közelről. 

Tény viszont, hogy ha valaki monitorként is használni akarja tévéjét, annak csak full-HD-s típust szabad választania, mivel a HD-ready felbontás túl kicsi a kényelmes internetezéshez, 1920x1080 pixelen viszont akár két honlap is elfér egymás mellett, és még a Messengernek is lesz hely. A legtöbb tévén eleve van VGA-csatlakozó, bár próbáink szerint ilyen nagy felbontásnál már a kábel típusa is sokat számít: jól árnyékolt, drágább típusokkal érdemes próbálkozni. Az újabb laptopokat már HDMI-csatlakozóval is felszerelik, ezeket egyszerű összekötni a tévével. Alternatív megoldásként pár ezer forintos DVI-HDMI kábelt lehet még alkalmazni, feltéve, hogy van ilyen csatlakozó a számítógépen. Még egy tipp: nem érdemes 32 colosnál nagyobb tévét használni monitor helyett, mert a közelről bámulásban nagyon meg tud fájdulni az ember feje, elfárad a szeme - mi legalábbis ezt tapasztaltuk.

 

Full HD tv

 

A Blu-ray a minőségbeli csúcs

Nehéz ítéletet mondani a HD-ready vagy full HD vitában: lcd-ből valószínűleg már az utóbbit vásárolnánk, mivel szebben mutatnak rajta például a nyaralós fotók. Ugyanakkor kipróbáltunk egy 42 colos, de csak HD-ready felbontású LG plazmatévét is, amelynek képével teljesen elégedettek voltunk mind filmnézéskor, mind játékok nyüstölésekor. Ha valaki sokat játszana a tévén konzolról vagy PC-ről, érdemes lehet olyan modellt választania, amelyet kifejezetten felszereltek ilyen móddal, ugyanis a kép folyamatosságát biztosító "natural motion" és hasonló nevű képjavító algoritmusok sokszor nem használhatók, ezeket aktiválva ugyanis azt tapasztalhatja a játékos, hogy az általa irányított karakter vagy jármű késve reagál.

Jelenleg a Blu-ray lemezen kiadott filmekkel lehet elérni a legjobb képminőséget házimozin, az ehhez szükséges lejátszó legolcsóbbját 45 ezer forintért lehet megvenni. A hagyományos DVD-t leváltó formátumon kiadott filmek legolcsóbbjait jelenleg 4 ezer forint körül mérik, tipikus áruk viszont 6-8 ezer forint, ám kínálatuk még közel sem akkora, mint a kis felbontású előd esetében.

A tévécsatornák nem követik a modern technológiát

Sajnos a hazai tévécsatornák jelentős része még nem hogy nem nagy felbontásban, de még csak nem is szélesvásznon adja műsorát - kivéve az m1, m2 és a Duna Tv egyes adásait, amelyek már HD-ben, és 16:9-es képarányban, azaz a szélesvásznú képernyőt teljesen kitöltő módon kerülnek az éterbe. A hazai nagy kábeltévés és IPTV-s szolgáltatók mindegyike kínál digitális szolgáltatást: aki lapostévét vásárol, mindenképpen érdemes ezekre váltania még akkor is, ha valaki nem tudja megfinanszírozni a borsos havidíjú HD-s díjcsomagokat. Tökéletes látványt ugyanis csak ezek biztosítanak, bár jó tudni, hogy a nagy felbontású tévéadások is csak HD-ready minőségben érkeznek, és a sávszélességbeli korlátozások miatt láthatóan rosszabb minőségű, mondjuk, a Blu-raynél.

Lehetséges alternatíva még a MinDig Tv: a földi sugárzású digitális tévét antennával lehet fogni, és hét csatorna műsorát lehet nézni rajta, többek közt a fent említett három adót. A legtöbb új tévé eleve támogatja a digitális (DVB-T) technológiát, így külön set-top-box vásárlása nélkül lehet nézni rajtuk a digitális tévét - ha van vétel

100 hertz, 200 hertz, 600 hertz?

Az egyre nagyobb frekvenciaértékek itt kissé mást jelentenek, mint a hagyományos monitorok esetében. Ezek valójában digitális képjavító eljárások, melyek révén a gyors mozgások - például egy sportközvetítés vagy egy akciófilm üldözéses jelenete - elmosódás nélkül jelennek meg a képernyőn. A varázslat a képkockák feldolgozásával történik: a beérkező jelet a készülékek módosítják, így például tévé esetében a másodpercenkénti 50 képkocka közé újabbakat szúrnak be bonyolult algoritmusok alkalmazásával, így állítva elő a 100 vagy 200 hertzes vagy még magasabb képfrissítési rátát.

Ezzel a megoldással a mozgás akadozásmentessé, teljesen folyamatossá tehető. Ám ennek is megvan az ára, az így módosított kép mesterségessé válhat, így az egyébként tökéletes minőségű Blu-ray-filmnek olyan hatása lesz, mintha egy brazil szappanoperát nézne az ember, amelyet nem mozifilmes (másodpercenként 24 képkockát rögzítő), hanem ennél gyorabb rátával dolgozó kézikamerával rögzítettek volna. Bár mi is rögtön a szappanoperákra asszociáltuk a látvány nyomán, a Google-on rákeresve kiderül, valós dologról beszélünk: világszerte lapostévések milliói látják ezt ugyanígy.

Ismerőseink között azonban akadt olyan is, aki kifejezetten favorizálta a mesterségesen folyamatossá tett képet - valószínűleg ezért döntöttek úgy a gyártók is, hogy szabadon ki- és bekapcsolhatóvá teszik ezt a funkciót. Ez azért is hasznos, mert lehet, hogy míg kedvenc mozifilmünk esetében zavar a 100 hertz, a futballközvetítésnél javítani fogja a minőséget a funkció. Éppen ezért érdemes megnézni még a vásárlás előtt egy bemutatóteremben, hogyan is működik a jelentős felárral kínált sok száz hertzes tévé algoritmusa. A házimozi-rajongóknak még egy matrica meglétét kell vizsgálniuk, a 24p-ét, ez ugyanis azt jelzi, hogy az adott készülék tökéletesen tudja visszaadni a mozis rátával kiadott filmeket.

Médialejátszó, YouTube és más extrák

Ha valaki mostanság vásárol egy alapmodellnél kicsivel drágább, 150 ezer forint körüli árú készüléket, meg fog lepődni, mennyi mindent lehet állítani a készülék menüjében - a kontraszt és a fényerő mellett mindenféle képjavító és zavarszűrú, élesítő eljárásokat lehet aktiválni vagy kikapcsolni. Ráadásul lehet, hogy az egyik beállítás tökéletes a tévéhez, a PC vagy az asztali lejátszó, játékgép esetében azonban rossz lesz. Szerencsére a legtöbb tévén bemenetenként külön lehet elmenteni a beállításokat, tehát minden eszközt elég egyszer "belőni".

Ezek a komolyabb tévék már egy egyszerűbb számítógéphez hasonlatosak, nem ritka, hogy USB-port is található rajtuk, melyen keresztül szoftverüket is frissíteni lehet - ami nemritkán Linux, bár ebből a felhasználó nem sokat láthat. A frissítéshez egy üres pendrive-ra rá kell másolni a gyártó honlapjáról letölthető fájlt, és a tévén kiválasztani a megfelelő menüpontot.

Az USB bemenet további előnye, hogy a már említett alsó középkategórában több olyan modell kapható, amelybe teljes körű médialejátszót is építenek, amelyek az összes ismert digitális formátumot (DivX, Xvid, H.264, mp3, jpeg képek stb.) le tudják játszani. Bár tudásuk nem éri el a drága asztali lejátszók képességeit - a feliratok kezelésével vagy a filmekben való tekeréssel például lehetnek gondok -, azért elég jól használhatók a beépített médialejátszók.

A felsőbb, 200 ezer forint körüli kategóriában már hálózati funkciókkal felvértezett készülékek is találhatók. Ezeknél az a lényeg, hogy támogassák a DLNA nevű szabványt, amely lehetővé teszi azt, hogy például az otthoni hálózatra csatlakozó - bekapcsolt - PC-n vagy hálózati merevlemezen (NAS) lévő médiafájlokat vezetékes vagy külön megvásárolható wifi-modulon keresztül elérje a tévé. A Samsung megoldását próbáltuk ki, de más gyártó is kínál internetképes tévét, amelyet az otthoni routerhez csatlakoztatva a távirányítóról egyszerűen lehet például időjárási információkat lekérni, netán a Flickrre feltöltött fotókat vagy a YouTube-on lévő videókat nézegetni.

Mit és mennyiért?

Nagy felbontást egyáltalán nem támogató lapostévékkel már nem is találkoztunk az árlistákon, de ilyeneket nem is szabad már vásárolni. Egy átlagos 32 colos, vagyis 81 centiméteres képátlójú, HD-ready felbontású lcd-tévé már 80 ezer forint körüli áron elérhető. 120-130 ezer forintért már elvihetők a legolcsóbb, ugyancsak 32 colos full-HD-s LCD-készülékek, de ennyiért már 37-42 colos méretű - bár csak HD-ready - plazmatévét is haza lehet vinni, ennél kisebbeket ezekből nem is gyártanak. 37 colos méretű full-HD LCD-tévére 150 ezer forintos indulóáron lehet ráakadni a hazai boltokban.

Full-HD-s plazmatévét legolcsóbban 180 ezer forintért találtunk 42 colos képméretben, egy hasonló paraméterekkel bíró LCD-s modell 160-170 ezer forintot kóstál. A ledes háttérvilágítással szerelt LCD-k olcsóbb példányai 200 ezer forint körüli összegbe kerülnek, de a komolyabb megoldásokat tartalmazó készülékekért legalább 330 ezer forintot elkérnek 42 colos méretben, a 200 hertzes képfrissítési sebességgel csábító csúcsmodellek pedig félmilliónál is drágábbak. Plazmából 250-280 ezerért már 50 colos, full-HD-s készülék vihető haza, de az extra képjavító eljárásokat tartalmazó csúcsmodellekért ez esetben is legalább 500 ezer forintot kérnek el a forgalmazók.

Döntés előtt érdemes lehet megkérdezni azt is, hogy az adott típushoz a gyártó hány év garanciát kínál, hiszen ezeket a bonyolult szerkezeteket az otthon nyugalmában megforrasztható régi Videotonokkal ellentétben már nem lehet egyszerűen javítani.

A műszaki áruházak roskadoznak a nagyfelbontású tévétől

 

Az LCD népszerűbb a neten

Google magyarországi statisztikái szerint  a tévék a karácsonyi webkeresésekben is népszerű helyet foglalnak el, októbertől minden évben meredeken megugrik a televíziókkal kapcsolatos keresések száma 2006 óta. A  keresőcég statisztikái szerint az LCD-tévékre sokkal többen kíváncsiak a hazai netezők, mint a plazma készülékekre. A HD-tévézésre irányuló keresések csökkenő aránya annak lehet a jele, hogy a vásárlók egyre jobban tisztába kerülnek a technológiával.

Forrás: [origo]

A cikket az [origo] hozzájárulásával, a CreativeCommons licensze alatt változtatás nélkül vettük át.

CreativeCommons

Kapcsolódó írások
 

Új hozzászólás

Név: vagy bejelentkezés

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás!
cikk/hír keresése
szavazás

Ön milyen okostelefont/tabletet használ?

Android
iOS (iPhone, iPad)
Windows Phone
Symbian
Blackberry
Bada
Egyik sem

fizetett hirdetés (x)
Egyedi gyártású műcsalik
Támogasson minket!
Viccmorzsa
Kit érdemes elvenni?
- Az árvaházból egy néma lányt. Se duma, se anyós.
Powered by: EIS 3.0 Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!