Újdonságok a blogban

A legendás, máig kultikusnak tartott francia-brit tervezésű utasszállító 40 éve járt először Budapesten. A világon másodikként elkészült, a hangnál is gyorsabb (szuperszonikus) repülő talán az egyik legismertebb repülőgép a világon, holott már több, mint 22 éve nem szeli a felhőket.

Hosszabb, transzatlanti utakra tervezték, és bár sokan érdeklődtek iránta, végül csak a British Airways és az Air France állította szolgálatba a már tervezésekor is sejtett, soha meg nem térülő, csillagászati összegekbe kerülő gépet. Bár a szovjetek Tu-144 megalkotásával megelőzték a Concorde-ot a legyártással, mégis csak a brit-francia gép élte túl a tesztidőszakot és üzemeltette két légitársaság közel 3 évtizeden keresztül.

A gép, bár nem volt menetrendszerinti vendég, Budapesten is megfordult, egészen pontosan négy alkalommal. Először épp 40 éve, 1985. szeptember 14-én érkezett egynapos látogatásra, brit turistákkal a British Airways Concorde-ja.

Már jó régóta, legalább öt éve nyúzom a Raspberry Pi 4 IoT eszközömet, az idők során számos kiegészítővel és feladattal felvértezve. Eleinte SD kártyáról, később USB HDD-ről, aztán a redszer már az utóbbi időben USB-s SSD-ről fut. Az eszköz így kiváló média tárhely, de használom automatizálásra, okosotthon hubként és otthoni szerverként is.

Nagyjából két éve, amióta megjelent az 5-ös generáció, tervezem a váltást az új eszközre, de legalább kipróbálni. Az előző generációhoz képest nem sok változás történt, de az egyik legfontosabb épp kapóra jött. Végre kapott PCI Express 2.0 x1 csatlakozást, ami azt jelenti, hogy a korábbi USB-n kívül végre belső, gyorsabb csatolófelületen csatlakoztathatunk SSD-t vagy bármilyen egyéb PCIe eszközt, természetesen a megfelelő bővítőkártya birtokában. Persze nem szabad számítógépes sebességekre számítani, hisz a PCIe 2.0 x1 ahhoz karcsú, de épp elég gyors ahhoz, hogy eszközünk tárhelykezelése immáron ne legyen lassú. Raspberry Pi-s viszonylatban tehát mindenképp számolni lehet gyorsulással.

Mivel már beszereztem az eszközt és a körítést is, lehet összehasonlító sebességtesztet nézni.

Szeptember közepe van, tombol a vénasszonyok nyara, sokan mostanra tartogatták utószezoni szabadságukat, még el sem kezdtek hullani a sárgás-barnás-rozsdavörös falevelek, de az üzletekben már megjelentek a karácsonyi dekorációk és termékek.

Hova ez a sietség? Miért ilyen korán?

Jómagam is karácsonyimádó hírében állok, de egészen fiatalkorom óta a karácsony hangulata legkorábban is november közepén-végén kopogtat be minden évben. Hiszen addig még jó esetben van egy szuper nyárutónk, majd később kirándulunk a lábunk alatt az őszi falevelektől ropogó parkban, faragunk töklámpást Halloweenre, és jó esetben csak utána kezdünk el ténylegesen foglalkozni a közelgő karácsonnyal.

Ma már elég ritka, hogy mp3 fájlok letöltésével bajlódjunk, ahogy a zenei CD se a mindennapi zenehallgatásunk forrása. Legtöbben vagy így, vagy úgy, de valamelyik online szolgáltatást segítségül hívva hallgatunk zenét. Nagyon sokan egész egyszerűen a Youtube videós platformján teszik mindezt, míg sok műkedvelő veszi igénybe a számos, itthon is elérhető zenestreaming platformok valamelyikét. Ki a Spotify, ki a Deezer, esetleg a Tidal, míg más az Apple Music mellett dönt - a lista szinte végtelen.

Ha valaki nem biztos a dolgában, esetleg valami miatt váltana, annak bizonyára hasznos lesz a következő összehasonlítás: megnéztem és csokorba fogtam a Spotify, az Apple Music és a Youtube Music fontosabb részleteit. Azért erre a háromra esett a választás, mivel ezeket próbáltam ki valaha, így tapasztalatot is ezzel a hárommal szereztem.

Ha van autónk, akkor a kétévenkénti műszaki vizsgáztatás mindenki számára nyilvánvaló elfoglaltságot jelent. Nincs is ebben semmi pláne, ezt tettem most én is, hiszen elérkezett az idő. Igen ám, csakhogy idén jelentősen drágult a műszaki vizsga díja is, így megnéztem, hogy lehetne a legolcsóbban megúszni úgy, hogy ehhez képest a legkisebb kényelmetlenséggel járjon.