Mi teszi tönkre a leggyakrabban a kütyüket?

Minek árt a hideg és a hőség?

Nulla fok alatti hőmérsékleten az okostelefonok, digitális kamerák, táblagépek és laptopok akkumulátorainak kapacitása is csökken, bár csak ideiglenesen. Ha nagyon hideg van, érdemes a telefont a zseb melegében tartani útközben. Ám a túlságosan meleg sem tesz jót az akkumulátoroknak, a nyári forróságban kapacitásuk csökkenhet.

Ezért ha nyáron hosszú útra indulunk a telefonnal navigálva, érdemes időnként ellenőrizni a szélvédőre rögzített, napsütésnek is kitett eszköz hőmérsékletét. Mivel általában ilyenkor még a szivargyújtóról is töltődik az egység, a telep még jobban melegszik. Hosszú út során érdemes lehet időnként lehúzni a töltőről, és levenni az ablakból a telefont, hogy lehűlhessen, mert az extrém módon felmelegedő lítiumtelepek ki is gyulladhatnak. A hideg és meleg hőviszonyok váltakozása az autóban tárolt CD-ket is megviseli, érdemes ezért legfeljebb másolt lemezeket használni az autóhifihez, nem pedig az eredeti lemezeket kitenni a siettetett öregedésnek.

Mit ronthat el a nedvesség?

A hidegből a meleg lakásba érve sincsenek azonnal biztonságban a kütyük, ekkor ugyanis pára csapódhat le a belsejükben. A hétköznapi laptopokat ugyanis nem szigetelik le teljesen, ezek szellőzőnyílásain a levegő nedvessége is bejut a gépházba. Ha a jéghidegre hűlt gépet azonnal bekapcsolják, és aktívan használni kezdik, a pára lecsapódhat, a vízcseppek pedig zárlatot okozhatnak az alkatrészekben. Ez ellen azonban már védettek az új vízálló táblagépek és okostelefonok is.

A legtöbb ember tisztában van azzal, hogy az általa használt eszköz vízálló-e vagy sem, ezért képes megítélni azt, hogy mondjuk a kádban mennyire biztonságos használni egy laptopot (bedugott töltővel biztosan életveszélyes). Ha a mobilt ejti a kádba, a korábbi cikkünkben ismertetett módon próbálhatja megmenteni a készüléket.A kütyük takarításánál azonban már sokkal bevállalósabbak az emberek: a tévét és az LCD-monitort üvegtisztítóval és ronggyal hatékonyan meg lehet szabadítani a szennyeződéstől. Érdemes azonban a tisztítószert nagyon óvatosan permetezni a képernyőre, vagy inkább magát a rongyot benedvesíteni, mert a képernyő alján vagy szélein az elektronikához is bejuthat, és zárlatot okozhat a nedvesség. Hasonló okból érdemes a kávésbögrét messze tartani a laptoptól, noha a jobb fajta, üzleti modellek billentyűzetét eleve ellátják a folyadékot elvezető járatokkal.

Hogyan okoz kárt a por?

A por és a kosz csak a teljesen zárt, ipari vagy katonai kivitelű kütyükben nem tud kárt tenni, de ezek közül csak a strapabíró mobilokat használják átlagemberek. A por megtelepszik az asztali PC-ben ugyanúgy, mint egy laptop vagy játékkonzol belsejében. A szellőzőréseken át bejutó por eltömíti a levegő szabad áramlásának útját, ezért a belső ventilátor nem tudja kellő hatékonysággal hűteni a működése során forróvá váló processzort.

Általában ennek az eredménye az, hogy a számítógép váratlanul lekapcsol, hiszen a belső védelmi elektronika érzékeli a túlmelegedést, és a maradandó károsodás elkerülése végett kapcsolja ki a teljes eszközt. Egy lakásban lévő számítógép évekig működhet a nélkül, hogy ki kellene takarítani, de egy gyakran hurcolt laptopot akár évente is ki kell takaríttatni egy szervizben: szerencsére ez elég olcsón megúszható beavatkozás.

Mit tehet tönkre a rázkódás?

Nyilván senki sem rázópadon szokott facebookozni, de egy kompakt méretű laptopot már nem csak az íróasztalnál ülve lehet használni. A rázkódás elvileg a merevlemez működését zavarhatja meg, főként akkor, ha épp adatok rögzítése van folyamatban. A mai noteszgépek azonban már képesek érzékelni a rázkódást, és azonnal leállítani az adatok írását végző fejet. Az újabb, winchester helyett SSD-meghajtót tartalmazó gépeken már erre sincs szükség.

A merevlemez mellett a CD- és DVD-meghajtók működését is megzavarhatják az erőteljes mozdulatok. A gyorsan forgó optikai lemezzel dolgozó játékkonzolokat sem érdemes használat közben lökdösni, mert ilyenkor összekarcolódhatnak a bennük lévő lemezek.

Miként gyilkolja a kütyüket a villám?

Nem kell ahhoz közvetlenül a lakásba csapnia a villámnak, hogy kárt tegyen az elektromos berendezésekben. A több ezer voltos képcsővel üzemelő régi tévék és a hagyományos izzók még kevéssé voltak érzékenyek a túlfeszültségre. Az új, kis feszültségekkel működő, számítógépet tartalmazó okostévéket, játékkonzolokat, set-top-boxokat azonban már kisebb erejű túlfeszültség is tönkre tudja tenni. A közvetett, a lakás közelében található villanyoszlopokba becsapó villám hatásait segíthetnek kivédeni a boltban kapható túlfeszültségvédős elosztók. A közvetlen villámcsapás ellen azonban teljes körű, egy átlagos családi ház esetében akár 300 ezer forintba is kerülő villámvédelemre van szükség.

A villámcsapás azért különösen veszélyes, mert több eszközt is kisüthet a lakásban. A tévé elolvadt elektronikáját, a számítógép egy-két tönkrement alkatrészét pedig drága mulatság pótolni. A teljeskörű villámvédelem ára rögtön nem tűnik annyira drágának ahhoz képest, hogy mennyibe kerül egy nagyképernyős tévé vagy egy jó hangú otthoni hifirendszer.

Minek árt a mágneses hullám?

A korai kilencvenes évek fő adathordozóinak számító floppy lemezek minden elektromos vagy mágneses impulzustól képesek voltak elromlani. Kaland volt velük trolibuszra, villamosra szállni, mert nem volt semmi garancia arra, hogy az adat olvasható marad. A hordozható merevlemezek és a pendrive-ok azonban sokkal jobban vannak árnyékolva, nem engedik, hogy egy egyszerű utazással tönkretegyük állományainkat.

Nagy erejű, nagyfrekvenciás mágneses sugárzással természetesen el lehet pusztítani egy mai merevlemezt is. Attól még csak megsérülni sem fog az adat, ha egy kis mágnest vagy mágneses tárgyat hagynak a külső merevlemez tokozásán. Hosszú távon nem jó ötlet erős neodímium mágnesek gyűjteménye alá rejteni egy fontos adatokat tartalmazó lemezt, de az adatok sérülése egyik percről a másikra nem következik be.

Ha kidobás előtt egy teljes lemeznyi adatot kell törölni, akkor a szakértők adatmegsemmisítő cég által végzett átmágnesezést vagy a lemez fizikai megsemmisítését javasolják. Az újabb számítógépekben használt SSD-meghajtók, illetve az ugyanilyen elven működő pendrive-ok pedig még a nagy erejű mágneses sugárzás ellen is védettek. Ilyen adattároló esetében megoldás lehet a sarokcsiszoló vagy a kalapács.

Minek árt a rádiósugárzás?

A wifi routerek és wifis eszközök által használt 2,4 gigahertzes frekvencia sajnos egy kicsit sem hasonlít az autópályához, hanem olyan, mint egy két számjegyű főút. Nem csak sportautók, esetünkben digitális adatcsomagok közlekednek rajta, hanem rengeteg fajta egyéb adat is. Itt sugároznak analóg rádiót tartalmazó babaőrök, amelyen keresztül a szülők hallgathatják, hogy szuszog a csecsemő. Ezen a frekvencián dolgoznak a vezetékes vonalra kapcsolt zsinór nélküli telefonok is.

Még a régi, nem megfelelően szigetelt mikrohullámú sütők is képesek belezavarni a wifihálózatba. Ezek a sütők is a 2,4 gigahertzes tartományban dolgoznak, ám ideális esetben a sugárzás nem hagyja el a készülék házát. A wifiszabvány tervezésekor tisztában voltak azzal, hogy a mikrosütők problémát okozhatnak, így a drótnélküli eszközök képesek egy lassabb, ám ellenállóbb módra átállni. Ha azonban a lakásban akkor akad meg a wifis stream, akkor lassul le a letöltés, amikor valaki épp pizzát melegít, akkor ez az interferencia az oka.

A wifis problémák közös jellemzője még, hogy a zavaró jelek magát az eszközt nem rontják el. Ha a szomszéd hálózata lóg át a lakásba, akkor elég lehet másik csatornára átállni, és minden visszatér a normális kerékvágásba. Probléma akkor van, ha minden szóba jöhető csatorna zajos. Mivel a wifi szabadon használható frekvencián működik, ezért csak a probléma közös megoldása jöhet szóba.

Nem mindenből érdemes strapabírót venni

Akárhány veszély is les a kütyükre, még véletlenül sem javasoljuk, hogy mindenálló, szupervastag burkolattal felszerelt, szigetelt eszközöket vásároljanak. Ezek jellemzően rendkívül ormótlanok, és egy védelem nélküli eszköz többszörösébe kerülnek. Okostelefonból, tabletből és fényképezőgépből moderált áron lehet víz és porállót vásárolni, ám teljesen ütésálló típust nehéz lesz találni. Azok az eszközök, amelyeket azzal hirdetnek, hogy katonai specifikáció szerint készültek, rendszerint ezzel a két erősítéssel rendelkeznek. Laptopból lehet valóban strapabírót vásárolni, ám súlyuk a védelem miatt két-három kilogrammal is eltérhet egy civil gépétől. Egyszerűbb vigyázni egy kicsit a civil kivitelű kütyükre, esetleg pár ezer forintért venni hozzájuk egy ütéseket tompító gumitokot.

Forrás: [origo]

A cikket az [origo] hozzájárulásával, a CreativeCommons licencee alatt változtatás nélkül vettük át.

Képek forrása: internet (további felhasználásuk csak tulajdonosaik engedélyével!)